Egyetlen EU IT Act Egyetlen, koherens jogi keret az EU digitális kötelezettségei és jogai számára — amely felváltja a jelenlegi széttöredezett tájképet.

Egyetlen EU IT Act: egyetlen, koherens jogi keret a digitális kötelezettségek és jogok számára

Tárgy. A Bizottságot felkérik, hogy javasoljon egyetlen uniós jogalkotási aktust, az EU IT Actet, amely a digitális és IT-vonatkozású uniós vívmányokat, mind az előírt kötelezettségeket, mind a biztosított jogokat, egyetlen, kategóriák szerint strukturált eszközbe vonja össze, és hogy azonosítsa azokat az uniós jogi aktusokat, amelyek hatályon kívül helyezhetők és beépíthetők abba.

Háttér: jogállamisági probléma

Az EU digitális és IT-vonatkozású vívmányainak való megfelelés ma több tucat átfedő uniós jogi aktus párhuzamos olvasását igényli. Köztük: GDPR, ePrivacy Directive, AI Act, Digital Services Act, Digital Markets Act, Data Act, Data Governance Act, Cyber Resilience Act, NIS2 Directive, DORA, eIDAS 2.0, Platform-to-Business Regulation, Open Data Directive, Free Flow of Non-Personal Data Regulation, valamint a GPSR, a RED és a Machinery Regulation digitális és kiberbiztonsági rendelkezései. Minden egyes eszköz magával hozza saját felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusait, iránymutatásait, GYIK-jeit, mintazáradékait, harmonizált szabványait, adott esetben 27 nemzeti átültetését és az illetékes hatóságok álláspontjait.

A probléma nem csupán a szétszórtság. A terjedelem önmagában is strukturális aggály. Minden egyes digitális eszköz terjedelmes, előíró jellegű és részletes oly módon, ami gyakran túlmutat a céljai eléréséhez szükségesen. A szubszidiaritás és az arányosság Szerződésbeli elvei (Article 5 TEU) megkövetelik, hogy az uniós fellépés ne lépje túl a szükséges mértéket. A digitális vívmányok halmozott pályája láthatóan nem felel meg ennek a próbának, és bármely olyan összevonási gyakorlat, amely pusztán ugyanazt a terjedelmet egyetlen dokumentumba csomagolja át, nem oldaná meg a problémát, amelyet megoldani szándékozik.

Az az elv, hogy a jogalanyoknak előre tudniuk kell, mit követel meg tőlük a jog, és mit biztosít számukra, alapvető. A jelenlegi silószerű megközelítés ezt nem teljesíti. Sem a megfelelésre kötelezettekre rótt kötelezettségek, sem a vívmányok által védeni kívánt személyeknek biztosított jogok nem hozzáférhetők szakértői jogi segítség nélkül, amellyel a mikrovállalkozások, a kkv-k, a civil társadalmi szervezetek és az egyes polgárok nem rendelkeznek. A Bizottság Digital Omnibusa ezt csak a peremen kezeli. Az iránynak meg kell változnia.

Célkitűzések

1. Egy aktus. A Bizottság javasol egyetlen uniós jogalkotási aktust, az EU IT Actet, amely összefogja a digitális és IT-tevékenységgel kapcsolatos főbb uniós kötelezettségeket és jogokat. Az aktus az említett kötelezettségek és jogok elsődleges hivatkozási eszköze.

2. Hatályon kívül helyezés és újrakodifikálás, alapértelmezésben. A Bizottság azonosít minden olyan uniós jogi aktust, irányelvet és rendeletet, amely hatályon kívül helyezhető és beépíthető az EU IT Actbe. Az alapértelmezett álláspont a hatályon-kívül-helyezés-és-újrakodifikálás, nem a módosítás-és-együttélés. Ahol egy eszközt az IT Acten kívül tartanak, az indokolást kifejezetten megadják.

3. Arányosság és takarékosság a megfogalmazásban. Az EU IT Actet a szubszidiaritás és az arányosság Szerződésbeli elveivel (Article 5 TEU) összhangban kell megfogalmazni, a jogalkotási takarékosság további fegyelmével: csak ami szükséges, a tárgy által megengedett legtömörebb módon megfogalmazva. Az összevonás nem jelenthet felhalmozást. Ahol a meglévő rendelkezések átfedik egymást, megkettőződnek vagy szükségtelen részleteket tartalmaznak, azokat az összevonás során eltávolítják. A Bizottság a javaslattal együtt közzéteszi az IT Act operatív terjedelmének mennyiségi összehasonlítását az általa felváltott jogi aktusok operatív terjedelmével, és megmagyaráz minden nettó növekedést.

4. Kategóriák szerinti felépítés. Az IT Actet azoknak a tárgyköri kategóriáknak megfelelő szakaszokba kell rendezni, amelyekben a jogalanyoknak ténylegesen el kell igazodniuk, beleértve: személyes adatok és magánélet; kiberbiztonság és eseménykezelés; mesterségesintelligencia-rendszerek; digitális szolgáltatások, platformok és online közvetítők; adathozzáférés, -megosztás és -újrafelhasználás; digitális identitás és bizalmi szolgáltatások; digitális termékek és felelősség.

Minden szakasz egy helyen határozza meg mind a megfelelésre kötelezettekre rótt kötelezettségeket, mind a vívmányok által védeni kívánt személyeknek biztosított jogokat.

5. Közös fogalommeghatározások. Az ismétlődő fogalmakat egyszer kell meghatározni az egész aktusra. Bármely szakaszonkénti eltérést kifejezetten meg kell indokolni a preambulumbekezdések szövegében.

6. Információs modell és géppel olvasható forma. A Bizottság kidolgoz és elfogad egy formális információs modellt, amely az EU IT Act jogi tartalmát ábrázolja. A modell az ELI-re és az Akoma Ntosóra épül. A géppel olvasható forma az ember által olvasható formával azonos szinten hiteles.

7. Jövőbeli fegyelem. Az IT területén tett új uniós javaslatok alapértelmezés szerint az EU IT Act módosításainak formáját öltik, nem pedig önálló eszközökét.

Szerződéses jogalap

• Article 11(4) TEU (a kezdeményezés eszköze)
• Article 16 TFEU (adatvédelem)
• Article 26 TFEU (belső piac)
• Article 114 TFEU (jogszabályok közelítése, fő jogalap)

Hatókörön kívül

Ez a kezdeményezés nem gyengíti a meglévő vívmányok által biztosított védelem érdemi szintjét — megerősíti ezt a védelmet azáltal, hogy mind a kötelezettségeket, mind a jogokat megismerhetővé teszi azok számára, akiket érintenek. Az architektúrával foglalkozik, nem a tartalommal.